Hitel szótár
a • b • c • d • e • f • g • h • i • j • k • l • m • n • o • p • q • r • s • t • u • v • w • x • y • z • 0 • 1 • 2 • 3 • 4 • 5 • 6 • 7 • 8 • 9 • á • é • ö • ú
- Elidegenítési és terhelési tilalom
- Hitelfelvétel esetén jegyezteti be a bank a tulajdoni lapra általában csak lakáshitelek esetén, illetve állami támogatás igénybevétele esetén a Magyar Államkincstár Futamidő: a hitel felvétele, és lejárata között eltelt idő.
- Elidegenítési tilalom
- Ilyen tilalom esetén a tulajdonjog másra nem ruházható át és az ingatlan nem adható biztosítékul sem (pl. jelzálog tárgyaként). Alapulhat jogszabályon, bírósági határozaton és szerződésen is. A tilalom jogosultjának hozzájárulásával azonban utólag köthető pl. adásvételi szerződés.
- Előleg
- A foglalóval ellentétben az elõleg nem szerzõdést biztosító mellékkötelezettség, hanem elõre fizetés, kvázi vételár-részlet. Bizonyos súlya ennek is van, de mivel nem tartozik hozzá szankció, ez inkább jelképes értékû. A szerzõdés meghiúsulása esetén az elõleg teljes összege visszajár.
- Előtörlesztés
- A Ptk. megengedi, hogy a hitelfelvevõk minden külön díjazás nélkül a futamidõ alatt bármikor visszafizessék az általuk felvett hitel hátralékos tõkerészét. A jelzáloghiteleknél viszont a hitelek és a jelzáloglevelek futamidejének szinkronban kell lenniük, ezért csak a jelzálogbank hozzájárulásával, rendszerint meghatározott idõ leteltével és különdíj felszámolásával fizetheti vissza az adós korábban a kölcsön.
- Elővásárlási jog
- Amennyiben az elővásárlási joggal terhelt ingatlan tulajdonosa a lakást el kívánja adni, az eladás előtt meg kell kérdeznie az elővásárlási jog jogosultját, hogy a leendő vevővel kötendő szerződés feltételei szerint (pl. ár, fizetési feltételek stb.) meg kívánja-e vásárolni a lakást. Amennyiben a jogosult elővásárlási jogával él, az adásvételi szerződést az eladó nem a vevővel, hanem a jogosulttal köti meg ugyanolyan feltételekkel. Amennyiben az elővásárlásra jogosult nem él ezzel a jogával vagy 8-15 napon belül nem nyilatkozik az ajánlatról, az eladó köteles olyan feltételekkel megkötni a szerződést a vevővel, mint amilyen feltételeket a jogosulttal közölt. Az elővásárlási jog adásvételi szerződésbe foglalt kikötésen vagy jogszabályon alapul. Jogszabályon alapul pl. az az eset, ha a föld és a rajta lévő épület tulajdonosai különböző személyek: ebben az esetben a föld tulajdonosát az épületre, az épület tulajdonosát a földre illeti meg elővásárlási jog.
- Első ranghelyű zálogjog
- Az ingatlan-nyilvántartásban az iratok (pl. bankkal kötött kölcsön- és jelzálog-szerződés) földhivatalba való benyújtásának sorrendjében kerülnek bejegyzésre a zálogjogok. Ennek a sorrendnek (ún. ranghely) azért van jelentősége, mert ezen rangsornak megfelelően jutnak a zálogjogosultak (lakáshitel esetén a bankok) az ingatlan értékesítését követően a pénzükhöz abban az esetben, ha az adós ügyfél nem fizeti meg a tartozását. Ez az oka annak, hogy a bankok többnyire tehermentes (amin pl. nincs zálogjog bejegyezve) ingatlant fogadnak csak el az általuk nyújtott hitelek fedezetéül.
- Elvi építési engedély
- Az elvi építési engedély alapján építési munka nem végezhetõ. Ha az engedély jogosultja egy éven belül építési engedély iránti kérelmet nyújt be, az elvi építési engedély köti a hatóságot, azokban a kérdésekben, amiben korábban már döntött, a döntést nem változtathatja meg.
e